|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 41 találat | lapozás: 1-30 | 31-41 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gyerkó László 2011. június 13.Megalakult a Csíki Vállalkozók EgyesületeA hét végén tartotta alakuló ülését a Csíki Vállalkozók Egyesülete. A Gyerkó László szenátor kezdeményezésére összehívott tanácskozás résztvevõi valamennyien egyetértettek az egyesület létrehozásának szükségességében, hangsúlyozva, hogy a csíki térség, a Székelyföld felemelkedésének alapfeltétele a gazdasági vállalkozások fejlesztése, ugyanis ezek biztosíthatnak munkahelyet, megélhetõségi lehetõséget. Gyerkó László kiemelte a vállalkozói réteg összefogásának fontosságát, hangsúlyozva, hogy közösen eredményesebben tudnak fellépni sajátos gondjaik orvoslása érdekében, érdekeik megjelenítéséért és érvényesítéséért. Az alakuló ülésen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki az általa vezetett intézmény gazdaságélénkítõ programjait ismertette és támogatásáról biztosította a vállalkozói réteget, bátorítva a szervezõdés létrejöttét. A jelenlévõ vállalkozók három tagú vezetõtestületet választottak a civil szervezet élére. Bulbuk Márton elnök, Kozma István alelnök és Benkõ Sándor titkár látja el a szervezet bejegyzésével, felépítésével járó feladatokat. A szervezetnek tagjai lehetnek vállalkozók, vállalkozások, valamint civil szervezetek is. Erdély.ma 2011. október 10.Székelyföld 2020Nem elég rövid távú megoldásokat keresni jelenlegi problémáinkra, mert ha tartalmas jövőképpel rendelkezünk, tudjuk, hogy milyen Székelyföldet szeretnénk 2020-ban, akkor gazdasági és társadalmi szempontból is másként lehet foglalkozni a kérdésekkel – mutatott rá Winkler Gyula európai parlamenti képviselő hétvégén székelyföldi körútján. Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tett kétnapos látogatásán önkormányzati vezetők és vállalkozók számára tartott előadásain hangsúlyozta: a kitörési pontok megtalálása éppannyira fontos, mint a különböző térségek közös fellépése. Székelyudvarhelyen Birtalan József megyemenedzser, a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének elnöke kezdeményezésére szombaton tartottak gazdasági fórumot, amelyen Winkler Gyula társaságában jelen volt Borbély Károly gazdasági államtitkár is. A találkozón Winkler kiemelte: ideje Székelyföldnek iparfejlesztésben és olyan stratégiai kérdésekben gondolkodnia, mint az infrastruktúra, ahelyett hogy csupán a turizmustól, a biotermékektől vagy a zöldenergiától várnánk a régió felfutását. „A székelyföldi termék fogalma biztató kezdet, de sokat kell finomítani az elgondoláson, akárcsak az oktatás vagy a társadalomfejlesztés területén” – fogalmazott az EP-képviselő. Előző nap Winklert Gyergyószentmiklóson Moldován József államtitkár látta vendégül; az EP-képviselőt Gyerkó László szenátor, valamint Ladányi Árpád, az Országos Pénzügyőrség vezetője is elkísérte. „Az ország prioritásai jelenleg a gazdasági fejlesztéshez, a hatékonyság és a versenyképesség növeléséhez kötődnek” – szögezte le az EP-képviselő Gyergyó térség önkormányzati vezetőivel folytatott tárgyalásain. Csíkszeredai előadásán Winkler a tényeket ismertetve rámutatott: a közösségi alapok felhasználásában sereghajtók vagyunk, a helyzet javításához viszont paradigmaváltásra van szükség a társadalom minden szintjén. „A paradigmaváltás eléréséhez és a jövőkép megfogalmazásához hasznos lenne a Székelyföld 2020 fejlesztési terv megalkotása, amelynek a legfontosabb finanszírozási forrásai épp az unió kohéziós politikájából származó alapok lennének” – magyarázta, hozzátéve: az uniós pénzek elköltése nem cél, hanem eszköz. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. december 22.Időközi választásokon mérkőzhetnek meg az erdélyi magyar pártokRomániában három olyan képviselői, illetve szenátori körzetben várható, hogy a jövő év első felében időközi választásokat írnak ki, amelyet a közelmúltig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusai töltöttek be. Kolozs megyében az augusztusban elhunyt Pálffy Zoltán képviselő helye üresedett meg, Bihar megyében Lakatos Péter képviselői helye, miután szeptemberben a politikust a Számvevőszék vezető tanácsába választották, és lemondott a mandátumáról, Hargita megyében Gyerkó László mondott le az elmúlt napokban a szenátori mandátumról, miután a Versenytanács tagjává nevezték ki. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke az MTI-nek elmondta, mind Hargita megyében, mind Bihar megyében arra készülnek, hogy jelöltet állítsanak a megüresedett hely betöltésére, a Kolozs megyei időközi választással kapcsolatban egyelőre nem döntöttek. Toró elmondta, a Hargita megyei magyar-magyar verseny nem jár annak a veszélyével, hogy a magyarság elveszítse a tisztséget, hiszen a választókerületben jelentős a magyar többség. A bihari választókerületben az EMNP ideiglenes elnöke szerint 53 százalékos a magyar többség, úgyhogy ott azt javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok, javaslatukat azonban az RMDSZ elutasította. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azzal számol, hogy az elvesztett háromból két mandátumot az időközi választásokon is megszerez” – nyilatkozta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség főtitkára. Hozzátette, Biharban is, Hargita megyében is választási győzelemre számítanak. Kolozs megyében belátják, nincs esély a mandátum újbóli megszerzésére, hiszen Pálfi Zoltán a romániai választási rendszer sajátossága következtében a nem hasznosult szavazatok visszaosztása során szerzett mandátumot a megyének egy olyan körzetében, ahol alig van magyar lakosság. A főtitkár Kelemen Hunor elnök szavait idézte, amelyek szerint „a szövetség ajtaja nyitva áll. Ezen be lehet jönni, lehet tárgyalni”. Kérdésre nyomatékosította azonban, hogy csakis az RMDSZ színeiben induló jelöltről tárgyalnak. Nem számolnak azzal a lehetőséggel, hogy közösen állítsanak egy formailag függetlenként benevezett jelöltet. „A romániai magyarság 22 éve valamennyi választáson bizonyította, hogy bízik az RMDSZ-ben, semmilyen más elképzelés nem működőképes” - jelentette ki az RMDSZ főtitkára. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kérdésre elmondta, az MPP mind a bihari, mind a székelyföldi választáson egy formailag független jelölt állításában gondolkodik amelyet az MPP mellett az EMNP is támogathatna. „Ha sikerül egy jobboldali alternatívát felmutatni az RMDSZ-szel szemben, ez afféle főpróbája lehetne a jövő év végi parlamenti választásoknak” - jelentette ki az MPP elnöke. Szász törvényértelmezése szerint azért kell független jelöltet indítani, mert időközi választásokon nem lehet átlépni a választási törvényben megszabott parlamenti küszöböt. A nem parlamenti pártok jelöltjei tehát semmiképpen nem szerezhetnek mandátumot. A romániai választójogi törvény értelmében egy-egy parlamenti hely hivatalosan is elismert megüresedését követő 90 napban kell a kormánynak kiírnia a választásokat, amelyeket a kiírást követő 45 napon belül kell megrendezni. Az MTI parlamenti forrásokból arról értesült, hogy a mandátum megüresedésének a hivatalos megállapítása a gyakorlatban hónapokig elodázható. Az sem biztos tehát, hogy tartanak időközi választásokat, hiszen a rendes választások előtti hat hónapban erre már nem nyújt lehetőséget a választási törvény. MTI 2011. december 23.Függetlenekkel az RMDSZ ellenJelölteket kíván állítani az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) azokban a választási körzetekben, amelyekből korábban RMDSZ-es honatyák kerültek be a parlamentbe, és amelyekben jövőre időközi választásokat írnak ki. Szándékukat azonban nehezíti, hogy időközi választásokon parlamenten kívüli pártok nem, legfennebb független jelöltek vehetnek részt. Indulásukat feltételekhez kötik: legkevesebb 2500 támogató aláírást kell összegyűjteniük, és öthavi bruttó átlagbér „óvadékot” kell benyújtaniuk. Kolozs megyében az augusztusban elhunyt Pálfi Zoltán képviselő helye üresedett meg, Bihar megyében Lakatos Péter képviselői helye, miután szeptemberben a politikust a Számvevőszék vezető tanácsába választották, és lemondott a mandátumáról, Hargita megyében Gyerkó László mondott le az elmúlt napokban a szenátori mandátumról, miután a Versenytanács tagjává nevezték ki. Toró T. Tibor: Bihar és Hargita biztos Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke az MTI-nek elmondta, mind Hargita megyében, mind Bihar megyében arra készülnek, hogy jelöltet állítsanak a megüresedett hely betöltésére, a Kolozs megyei időközi választással kapcsolatban egyelőre nem döntöttek. Toró elmondta, a Hargita megyei magyar–magyar verseny nem jár annak a veszélyével, hogy a magyarság elveszítse a tisztséget, hiszen a választókerületben jelentős a magyar többség. A bihari választókerületben az EMNP ideiglenes elnöke szerint 53 százalékos a magyar többség, úgyhogy ott azt javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok, javaslatukat azonban az RMDSZ elutasította. Kovács: az RMDSZ győzelemre számít „Az RMDSZ azzal számol, hogy az elvesztett háromból két mandátumot az időközi választásokon is megszerez” – nyilatkozta az MTI-nek Kovács Péter, a szövetség főtitkára. Hozzátette, Biharban is, Hargita megyében is választási győzelemre számítanak. Kolozs megyében belátják, nincs esély a mandátum újbóli megszerzésére, hiszen Pálfi Zoltán a választási rendszer sajátossága következtében a nem hasznosult szavazatok visszaosztása során szerzett mandátumot a megyének egy olyan körzetében, ahol alig van magyar lakosság. A főtitkár Kelemen Hunor elnök szavait idézte, amelyek szerint „a szövetség ajtaja nyitva áll. Ezen be lehet jönni, lehet tárgyalni”. Kérdésre nyomatékosította azonban, hogy csakis az RMDSZ színeiben induló jelöltről tárgyalnak. Nem számolnak azzal a lehetőséggel, hogy közösen állítsanak egy formailag függetlenként benevezett jelöltet. „A romániai magyarság 22 éve valamennyi választáson bizonyította, hogy bízik az RMDSZ-ben, semmilyen más elképzelés nem működőképes” – jelentette ki az RMDSZ főtitkára. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kérdésre elmondta, az MPP mind a bihari, mind a székelyföldi választáson egy formailag független jelölt állításában gondolkodik, amelyet az MPP mellett az EMNP is támogathatna. „Ha sikerül egy jobboldali alternatívát felmutatni az RMDSZ-szel szemben, ez afféle főpróbája lehetne a jövő év végi parlamenti választásoknak” – jelentette ki az MPP elnöke. A Cernea-precedens Szász törvényértelmezése ahhoz kapcsolódik, hogy a nem parlamenti pártok jelöltjei nem szerezhetnek mandátumot. Tavaly a Zöld Párt volt elnöke, Remus Cernea alkotmányjogi kifogással élve elérte, hogy az Alkotmánybíróság kimondja: bizonyos feltételek mellett függetlenek indulhatnak az időközi választásokon. A törvény értelmében egy-egy parlamenti hely hivatalosan is elismert megüresedését követő 90 napban kell a kormánynak kiírnia a választásokat, amelyeket a kiírást követő 45 napon belül kell megrendezni. Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az ÚMSZ-nek korábban azt mondta: a kormány várhatóan március elejére írja ki az időközi választások megszervezését a szóban forgó választási körzetekben. Lapunknak korábban az RMDSZ politikusai elismerték, Pálfi Mózes mandátuma megüresedettnek nyilvánítását is azért odázták el a parlamentben, mert körzetében a koalíció jelöltjeinek nincs esélye megnyerni a választásokat. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. december 28.Indul az EMNP is az időközi választásokonMegeshet, hogy Hargita, Kolozs és Bihar megyében időközi választásokat tartanak, mert Kolozs megyében az augusztusban elhunyt Pálfi Zoltán képviselő helye üresedett meg, míg Bihar megyében Lakatos Pétert, Hargita megyében pedig Gyerkó Lászlót felfelé buktatták. Ha lesznek időközi választások, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra készül, hogy mind Hargita megyében, mind Bihar megyében jelöltet állítson, Kolozs megyével kapcsolatban még nem döntöttek. Igaz, olyan mendemonda is járja, hogy elodázzák a választást, nincs kedvük a kormányzó pártoknak a megmérettetésre, s már idő sincs túl sok, a rendes választások előtt hat hónappal törvény tiltja időközi választások megszervezését. MTI Erdély.ma 2012. június 6.Új elnökség, új feladatok (Romániai Magyar Közgazdász Társaság)A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) június 2-án tartotta országos tisztújító közgyűlését. A küldöttek a következő két évre hattagú elnökséget választottak, az előző elnökség összetételéhez képest két személyi változás történt – áll az RMKT hétfői közleményében. Az új elnökség tagjai: Szécsi Kálmán regionális igazgató, Raiffeisen Bank, Csatlós Pál branding- és reklámszakember, Promoteus Advertising, Gyerkó László elnökségi tag, Országos Versenytanács, Pajzos Csaba dékán, Partiumi Keresztény Egyetem, közgazdaságtudományi kar, Debreczeni László adótanácsadó, ContExp Kft., Szilveszter Norbert pénzügyi tanácsadó, OVB Allfinanz. A második elnöki mandátumát megszerző Szécsi Kálmán fontosnak tartja a társaság célkitűzéseinek átgondolását és aktualizálását. A korábbi elnökségnek két fontos célkitűzését sikerült megvalósítania: helyreállította az RMKT működésének gazdasági feltételeit, és szorosabb kapcsolatot épített ki a tagsággal – közölte a régi-új elnök, aki eredménynek tartja, hogy sikerült fenntartaniuk két kiadványukat, újabb könyvet jelentettek meg, két sikeres vándorgyűlést szerveztek, újraalapították az ifjúsági frakciót, amelynek tavalyi sikeres konferenciája után idén júliusban a Kárpát-medencei Fiatal Közgazdász Találkozót szervezik meg Nagyváradon. A társaság tavaly elnyerte az év civil szervezete címet. Az elnök a sikertelenségek között említi azt, hogy nem sikerült minden szervezetben élénkíteni a társasági életet, és még szorosabb kapcsolatot kialakítani az erdélyi magyar egyetemekkel. Az új elnökség nagyobb figyelmet fordít a tagság és az erdélyi magyarság igényeire, céljuk még aktívabb szervezet építése. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2012. október 16.A XXI. Közgazdász Vándorgyűlés és KonferenciaA Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) 2012.október 12-14. közötti időszakban, a XXI. alkalommal tartotta meg évi Vándorgyűlését és Konferenciáját. Ez alkalommal Csíkszereda adott otthont ennek a rendkívül fontos és szakmai szempontból is értékes rendezvénynek. Az RMKT 1990-ben szinte az elsők között alakult, meg mint civil szervezet. Köszönhető a közgazdász professzornak, Kerekes Jenőnek, és a köréje gyűlt, lehetőségeket felismerő szakmai csoportosulásnak, amely meg tudta már akkor fogalmazni, mi a teendő annak érdekében, hogy térségünk eredményesen lépni tudjon. Ezt a szándékot értették meg akkor és ma is azok, akiknek nem közömbös, merre halad az ország döcögő gazdasági és politikai szekere. Az RMKT központja Kolozsvár lett 1998. novemberében megalapították az RMKT Ifjúsági Frakcióját (RIF), amely saját meghatározása szerint „a romániai magyar ifjú közgazdászok és gazdasági kérdések iránt érdeklődő fiatalok érdekvédelmi és szakmai csoportosulása. Az RMKT belső szerveződése, és annak céljaival összhangban fejti ki tevékenységét.” A RIF volt tagjai képezik az új generáció legértékesebb elemeit, sokan közülük jelentős helyet foglalnak el az RMKT mai tevékenységében. A Csíkszeredában megtartott XXI. Vándorgyűlés témája „A Kelet-Közép-Európai térség kompetitív előnyei a globalizált piacon” címet kapta. Az elnöki köszöntőt Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke tartotta. Ő adta át a Kerekes Jenő díjat Dr. Halm Tamásnak, a Budapesti Gazdasági Főiskola dékáni tanácsadójának, aki eddigi munkásságának köszönhetően megérdemelte. Az előadások tartalmát részletesen ismertetni nem célom. De azt a hangulatot megfelelő módon visszaadni, ami a XXI. Vándorgyűlést jelenti, nem könnyű, mert minden résztvevő, lévén szakmájában elismert tekintély, állíthatjuk a maga nemében páratlan. Talán éppen ezért, az évenként sorra kerülő vándorgyűlések szuggesztív hatása minden résztvevőre hat. Talán ennek köszönhető az a nagy figyelem is, mellyel megszervezik a RMKT éves szakmai találkozásait. A plenáris ülésen tartott előadások témája Dr. Halm Tamás (Budapesti Gazdasági Főiskola dékáni tanácsadója, előadó tanára): Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban. Diósi László (vezérigazgató, OTP Bank Románia): Előny? Hátrány? –Üzlet és munka Kelet- Európában. Prof Dr. Ovidiu Nicolescu (elnök, Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa): Impactul trecerii la economia bazată pe cunoştinţe asupra avantajelor competitive ale regiunii Europa Centrală şi de Est. Paul Wood (igazgató. Heineken Csíkszereda): Leadership in culturally diverse working environments – the key to Globalisation. Radetzky Jenő, (miniszteri biztos, Elnök, Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara): Wekerle Terv a Kárpát- medencei gazdaságfejlesztés programja. Prof. Dr. Rechnitzer János, (egyetemi tanár és rektor-helyettes, Széchenyi István Egyetem): Kelet- Közép Európa térszerkezete európai dimenzióban. Szekcióülések helyszínei a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humántudományok Karának csíkszeredai épületében voltak. 1.„Kitörési pontok a válságból: a mezőgazdaság, mint lehetőség!” Szekcióelnök: Kerezsi Miklós, tulajdonos és ügyvezető, East Consulting Kft. 2. IT és üzleti intelligencia. Szekcióelnök Kozma István, ügyvezető igazgató, Enetix Software kft. 3.Energetika és környezetgazdálkodás. Szekcióelnök: Daradics Kinga ügyvezető igazgató, MOL. Románia 4.KKV Szekcióelnök: Tánczos Levente József, tanársegéd a Sapientia EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karán. 5. Pénzügyi szekció. Szekcióelnök Dr. Juhász Jácint egyetemi adjunktus, BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar. A színes palettából az olvasó rájöhet, nem is akármilyen programot bonyolítottak le az igen rangos, előadók. A jövő szakmai igénye: a nyitottabb RMKT léte A Csíkszeredában megtartott sajtótájékoztatón, elhangzott, hogy az RMKT közgyűlésen megvitattak három bizottsági kérdést. Bemutatták az újonnan magválasztott elnökség stratégiáját. Taglétszám 333. Létrehoztak egy kutató központot Kolozsváron. Gyerkó László, a XXI. Vándorgyűlés csíkszeredai főrendezője, elmondta, mekkora megtiszteltetés a város számára az, hogy ezt a vándorgyűlést megrendezhették. Mit is jelent a környéknek, az itt élő magyarság gazdasági és politikai elitjének, ennek az eseménynek a lebonyolítása. Megköszönvén az RMKT vezetőségének azt, hogy az utolsó héten személyesen is részt vehettek az előkészítő munkálatokban. Az előadások tematikája úgy volt kiválasztva, hogy a gazdasági élet különböző vetületeit érintve, azokra az újdonságokra hívták fel a figyelmet, melyekkel kellően élve, előbbre tudnak haladni a gazdasági élet hazai útvesztőiben. A fő célpont a fiatal közgazdászok minél hatékonyabb támogatása, ami a gyakorlat szülte gondolkodás továbbadását is jelenti. Fontosnak tekintik az új korosztály minél hatékonyabb és eredményesebb, árnyaltabb támogatását. Halm Tamás elmondta, azok közé tartozik, akiknek a sors megadta azokat a lehetőségeket, hogy jelen lehetett akkor, amikor Erdélyből, Kolozsvárról Kerekes Jenő professzor, először keresett Magyarországon partner lehetőséget. A kezdeti partnerség keresés, hogyan ment át szakmai kapcsolattá. Mivel kezdetektől ismeri ezt a kapcsolatot, nem hallgathatja el, milyen óriási pozitív változáson ment keresztül. Mit is jelentett az anyaországiak tapasztalatainak átvétele, átadása az RMKT számára. A két fél közötti nyitottság mindkét fél számára előnyt jelentett. Ezzel az előnnyel maximálisan élni kell. Számára öröm az előadások nyelvezetének szakmai feljavulása, mely évről évre érezteti pozitív hatását. Ami a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság bevonását is jelenti. Szőcs Endre ügyvezető igazgató elmondta, a fiatal közgazdászok Kárpát- Medencei Tanácsokozása saját belső csapat szervezésben indult. Mindezt önkéntes munkaként tették meg. Az eljövendőkben egy olyan RMKT- t szeretnének, mely sokkal nyilvánosabb, nyitottabb legyen. Szándékukban, tevékenységükben a sajtó szerepe is megnőne. Ebből a szempontból jelenthetem, a következő, XXII. RMKT vándorgyűlés színhelye, 2013-ban, Nagyvárad lesz. Csomafáy Ferenc Erdon.ro 2014. június 17.Magyarként Bukarestben, tabu vagy lehetőség?A román fővárost próbálja közelebb hozni a magyar közösséghez a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) bukaresti szervezete. Nagy-Bege Zoltán a társaság elnöke a nemrégiben szervezett „Magyarként Bukarestben, tabu vagy lehetőség” című konferencia kapcsán rámutatott: várnak minden vállalkozót, karrierépítőt és egyetemistát, aki csatlakozni szeretne a másfél éve megalakult magyar közgazdász közösséghez. Hozzátette: a rendezvény célja volt eloszlatni a Bukarestet körülölelő tévhiteket magyar sikertörténetek bemutatásával. Az egész napos konferencián több mint 90 érdeklődő vett részt, két harmaduk Bukaresten kívülről, köztük Vajdaságból érkezett. Az RMKT elnöke, Nagy-Bege Zoltán szerint az előadók megtalálása volt a legegyszerűbb folyamat, hiszen magyar ajkú szakemberből és vállalkozóból nincs hiány a fővárosban. „Az ő példájuk által szeretnénk biztatni és bevonzani a résztvevőket a bukaresti lehetőségekbe”, mutatott rá az elnök. A konferencián a fővárosi életről szerzett tapasztalatokról beszéltek a házigazda Kósa András a Balassi Intézet igazgatója mellett, Diósi László az OTP Románia-, Pándi Tibor a Citi Bank Románia- és Daradics Kinga a MOL Románia vezérigazgatói. A moderátor Vincze Lóránt, EU Parlamenti Tanácsos volt. A lapunknak beszámoló Duda Tihamér, az RMKT ifjúsági frakciójának elnöke szerint a felszólalók egyetértettek azzal, hogy Bukarest színes, multikulturális várossá nőtte ki magát, ahol az ország többi részén nem látott lehetőségek fogadják az embert, nem csak gazdasági de oktatási és kulturális szempontból is. A fővárosi magyar rendezvényen a bankok és kommunikációs cégek kapcsolatáról és az ebben rejlő lehetőségekről beszélt Nagy Ágnes a Román Nemzeti Bank vezetőtanácsának tagja, Szávúj József az iNes tulajdonosa, Csenteri Levente a Combridge vezérigazgatója és Pál Rozália a Garanti Bank Gazdasági igazgatója. A záró rész gyakorlati útmutató volt az uniós pénzforrásokhoz és pályázatokhoz, melyre meghívottak Dezső Péter a Goodwill Consulting igazgatója, Olti Ágoston az OTP Consulting ügyvezető igazgatója, Rácz Attila az AAM Consulting eladási igazgatója voltak, Gyerkó László a versenytanács képviselőjének moderálásában. A bukaresti rendezvény borkóstolóval egybekötött vacsorával zárult, ahol lehetőség nyílt kapcsolatépítésre is. A szervezők szerint a kapuk kezdenek megnyílni a Kárpátmedencén innen és túli romániai magyarok között. „Magyarként Bukarestben élni nem tabu, hanem lehetőség!”- összegzett az RMKT elnöke Nagy-Bege Zoltán Kovács Zsolt. maszol.ro 2014. szeptember 5.Összemérték a székely székek erejétMaros megyében vannak a Székelyföld legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatai – derül ki az Omnibus cégkatalógus által elkészített, a Székelyföldre és a székely székekre vonatkozó cégrangsorból. A szakemberek szerint ez nem is csoda, hiszen sokkal fejlettebb ipara van, mint a többi széknek. A helyi illetékesek viszont az adórendszer átláthatatlanságára panaszkodnak, ami szerintük megnehezíti a gazdaság működését. Maros megyében vannak a Székelyföld legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatai – derül ki az Omnibus cégkatalógus által elkészített, a Székelyföldre és a székely székekre vonatkozó cégrangsorból. A www.omnibus.ro oldalon az ötven legnagyobb árbevételt megvalósító székelyföldi vállalkozás listája található meg, ugyanakkor a székely székek legnagyobb árbevételeit és a legtöbb munkahelyet biztosító első ötven céget is rangsorolták. Csiszér Orsolya, az Omnibus munkatársa a Krónika érdeklődésére elmondta, az elemzés a pénzügyminisztérium adatbázisa alapján készült, és nem terjed ki a bankokra és pénzintézetekre. Hiánypótló kezdeményezés Mint Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is emlékeztetett, a vizsgálat egyedülálló, hiszen első ízben készül gazdasági elemzés, amely az egész Székelyföldre és a székely székekre vonatkozik, eddig minden hasonló katalógus és adatsor a megyéket vizsgálta. Az Omnibus-listán szereplő legnagyobb árbevételt megvalósító 50 cég összesen 14,17 milliárd lejes forgalmat ért el 2013-ban, ebből csak az első kettőnek a forgalma haladta meg a milliárdos nagyságrendet, a listavezető E.On Energia 4,5 milliárd lejes forgalmat, míg az Azomureş vegyipari kombinát 1,5 milliárd lejt produkált. A lista harmadik helyén álló E.On Gaz, amely szintén energiakereskedelemmel foglalkozik, 726 millió lejes forgalmat bonyolított le. Az első három helyezett marosszéki vállalat, a negyedik helyen a gyergyószéki ásványvizek és üdítőitalok palackozásával foglalkozó Romaqua Group áll, míg az ötödik az elektronikai cikkeket forgalmazó felsőháromszéki Domo Retail. Az első tízbe bekerült még az udvarhelyszéki energiakereskedelemmel foglalkozó Global NRG Rom. Kft., az optikai kábelek gyártására szakosodott marosszéki Romcab, a szintén marosszéki Sandoz gyógyszergyár, az élelmiszer-, dohány- és ital-kiskereskedelemmel foglalkozó udvarhelyszéki Amigo&Intercost és az áruszállítással foglalkozó csíkszéki Waberer’s. Az összehasonlításból kiderül, hogy 2012-höz viszonyítva, tavaly ezeknek a cégeknek a bevétele valamelyest csökkent vagy stagnál. Marosszék áll a legjobban Az Omnibus elemzése szerint Marosszék vezeti a történelmi székely székek vállalatainak listáját annak ellenére, hogy a 2012-es évhez képest 2013-ban Marosszék első 50 legnagyobb árbevételét megvalósító cégeinek összárbevétele 3,65 százalékos visszaesést könyvelt el. Ezt követi Udvarhelyszék összárbevétele, ami 25,79 százalékkal növekedett a vizsgált periódusban, majd Alsó-Háromszék összárbevétele, 2,75 százalékos növekedéssel. Negyedik helyen áll Felső-Háromszék összárbevétele, 7,44 százalékos növekedéssel, ötödik helyen Csíkszék, 2,75 százalékos növekedéssel, majd Gyergyószék 4,46 százalékkal. Marosszék kiemelkedő árbevételéhez az energetikai szolgáltatás és kereskedelem járul hozzá nagymértékben az E.On Energie România, E.On Gaz Distribuţie, Foraj, Sonde, Anvergo, Expert Petroleum cégek által, állapítják meg az elemzők . A marosszéki cégék forgalma megközelíti a 11 milliárd lejt, itt az első három helyezett megegyezik az össz- székelyföldi lista első helyezetteivel. Udvarhelyszék első ötven nagyvállalata 2,5 milliárd lejes forgalmat valósított meg, itt az első három helyezett az energiakereskedelemmel foglalkozó Global NRG Rom, majd az élelem-, cigaretta- és italkereskedelemmel foglalkozó Amigo & Intercost és az Elan Trio következik. Alsó-Háromszéken az első ötven cég összforgalma 1,8 milliárd lej, itt két tejfeldolgozó vezet, a baróti Fabrica de Lapte Braşov nevű vállalat és a sepsiszentgyörgyi Covalact, a harmadik a polisztiréngyártással foglalkozó Arcon. Felső-Háromszék első ötven cége 1,4 milliárd lejes forgalmat valósított meg, első az elektronikai cikkeket forgalmazó Domo Retail, a textilipari Zara Moden, és a gépjárműalkatrészekkel kereskedő Nexxon. Csíkszék listán szereplő nagyvállalatai 1,3 milliárd lejes árbevételt valósítottak meg, az első a közúti szállítást lebonyolító Waberer, a második a dohányáru-nagykereskedelemmel foglalkozó Tabac, majd az építőiparban vállalkozó Iris Service. Az 1,2 milliárd lejes összforgalmat megvalósító gyergyószéki nagyvállalatok listáját az ásványvizeket és üdítőket palackozó Romaqua Group, az építőanyag-lerakatokkal, fafeldolgozással foglalkozó Apicom és a szintén építőiparban vállalkozó Bajer vezeti. Az Omnibus a munkaerő-foglalkoztatás szempontjából is székenként összeállította a vezető vállalatok ötvenes listáját, ebből a szempontból is Marosszék vezet, hiszen például csak a listavezető Azomureş 2500 alkalmazottat foglalkoztat. A székek közötti sorrend ez esetben is ugyanúgy alakul, mint az árbevétel szempontjából, Marosszéken az első ötven vállalat közel húszezer alkalmazottat foglalkoztat, Udvarhelyszéken közel tízezret, Alsó-Háromszéken nyolcezer, Felsőháromszéken hétezer, Csíkszéken valamivel több, mint hatezer, Gyergyószéken pedig kevesebb, mint hatezer szerepel a listán. Gyerkó László: a kkv-k fontosabbak lehetnek „Nem meglepő, hogy az Omnibus listáján Marosszék vezet, mert sokkal fejlettebb az ipara, mint Csíkszéknek, Udvarhelyszéknek vagy Háromszéknek” – értékelt a Krónika megkeresésére Gyerkó László. A Versenytanács tagja, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) alelnöke leszögezte, a lényeget, a mérleget nem befolyásolja, hogy a nagy cégeket a nagyadózók törvénye értelmében Bukarestben tartják nyilván. Másrészt arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt négy-öt évben alig történt beruházás, fejlesztés a Székelyföldön. Gyerkó László szerint a gazdasági és politikai szférának is fel kell figyelnie ezekre az adatsorokra, meg kell vizsgálniuk, hogy valójában mi áll a számok mögött, az évről évre elkészülő fejlesztési tervekből, melyek valósulnak meg, és azok mennyiben módosíthatják ezeket a statisztikákat. „Elsősorban azt a szférát kell fejleszteni és segíteni, amelyik tényleg termel a térségben, tehát a kis- és közepes vállalkozókat. Láttuk Kolozsvár térségében is, hogy a multinacionális cég (a Nokia – szerk. megj.) egy pár évig aktív volt, majd elment. Ilyen körülmények között nem biztos, hogy a Székelyföldön az a megoldás, ha két nagyvállalat megveti a lábát. Ez csak pillanatnyi fellendülést hozhat azzal, hogy munkahelyek jönnek létre” – magyarázta Gyerkó László. A gazdasági szakember ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, az utóbbi időben lelassult az infrastrukturális fejlesztés, nem lehet megoldani a termékek és az alapanyagok szállítását autópályán vagy vasúton, ezért nehéz meggyőzni a nagyokat, hogy beruházzanak a térségbe, tehát a kis- és közepes cégek gyorsabban lehetnek fejlődőképesek, mint a nagyvállalatok. A statisztika sem mutat mást, mint amit a kisvállalkozó lát, ők pedig úgy értékelik, hogy nincs gazdasági növekedés, a munkahelyek száma nem növekszik, összegzett Gyerkó. Pénzügyi decentralizáció az átláthatóságért Klárik László háromszéki szenátor eközben megkeresésünkre arról beszélt, hogy szerencsére a nagy adózók törvényének két évvel ezelőtt kihúzták a méregfogát, egy kormányhatározat alapján legalább a személyi jövedelemadót nem a cég bejegyzése, hanem az alkalmazottak állandó lakhelye alapján osztják vissza. „A nagy adózók törvénye azért felesleges, mert a pénzügyi szempontból Bukarestben adminisztrált cégek esetében ellenőrizhetetlen, átláthatatlan a folyamat. Ez a törvény valójában egy szegénységi bizonyítvány a pénzügyminisztérium részéről, azt jelzi, hogy nem bízik meg a megyei igazgatóságokban” – szögezte le a szenátor. Klárik László szerint több próbálkozás is volt az RMDSZ részéről, hogy ezt megváltoztassák, de eddig nem találtak partnerre. Ha a választások után folytatódik a decentralizációs folyamat, akkor a pénzügyi decentralizációt is szorgalmazni fogják, mondta a háromszéki politikus. Borboly Csaba: átláthatatlan adózási rendszer Az adórendszer átláthatatlanságáról beszélt kérdésünkre Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke is. Ez pedig szerinte megnehezíti a gazdaság működését. Mint hangsúlyozta, elsősorban gazdaságélénkítő intézkedésekre lenne szükség, ami adócsökkentést vagy adókedvezmények bevezetését jelenti. Borboly szerint le kellene bontani a bürokráciát, át kell szervezni az adórendszert, hiszen Romániában létezik kelet-közép-európai viszonylatban a legtöbb adónem. „Politikai akarat szükséges, de a román politikumban sajnos nincs valós szándék semmiféle decentralizációra, csak olykor bedobja a témát gumicsontként. Folyton ezt látjuk ebben az országban: cselekvés, munka, gazdasági fejlesztés, adórendszer-átalakítás, bürokrácialebontás helyett cirkuszt” – fejtette ki a székelyföldi RMDSZ-es politikus. Borboly egyúttal arra irányította rá a figyelmet, hogy Hargita megyében a gazdaságélénkítés egyik pillére az, hogy a megyei önkormányzat igyekszik megtalálni a jogi lehetőségeket a helyi termelők, vállalkozók megsegítésére – értékesítési lehetőséget teremtenek számukra, hogy megérje nekik „ilyen fojtogató adózási körülmények ellenére, az óriási bürokrácia mellett is” termelni és árusítani. Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár) 2015. október 20.Egyelőre kivár az RMDSZ CsíkszeredábanNem nevesített még jelöltet az RMDSZ Csíkszereda polgármesteri tisztségére a jövő évi helyhatósági választásokon – tudtuk meg Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől, aki ugyanakkor elismerte, a korrupciógyanús ügye miatt időközben lemondott Ráduly Róbert Kálmánt tartja a legmegfelelőbbnek. „Ami engem illet, én szeretném megvárni, hogy legalább alapfokon felmentő ítélet szülessen a lemondott polgármester perében, mert akkor érdemes gondolkodni azon, hogy ismét Ráduly legyen a jelölt” – mondta a szövetségi elnök. Kelemen Hunor egyébként cáfolta azt az értesülésünket, miszerint szóba került Hajdú Áron csíkszeredai vállalkozónak, illetve a szintén csíkszeredai Gyerkó László volt szenátornak, a Versenytanács jelenlegi tagjának a neve is. „Ez álhír, vagy diverzió, nem igaz” – szögezte le az RMDSZ elnöke. „Sem Gyerkó László, sem Hajdú Áron neve nem merült fel, nekem Áron jó barátom, kizártnak tartom, hogy ő ilyesmibe belevágjon” – közölte érdeklődésünkre Kelemen Hunor. Hozzátette, a csíki területi RMDSZ-szervezet úgy döntött, hogy egyelőre nem keresnek polgármesterjelöltet, mert még túl korai. Kelemen Hunor szerint egyébként ezzel kapcsolatban az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsának (SZKT) novemberi ülésén fognak kijelölni. „Ez nyilván attól függ, hogy mikor van a választás, mert attól visszafelé számoljuk a határidőket. A lényeg az, hogy mi a szövetségben úgy beszéltük meg, egyelőre nem keresünk jelölteket, mert még van időnk erre” – szögezte le. A szövetségi elnök által elmondottakat Hajdú Áron is megerősítette. „Ez egy hamis információ, én nem tudok erről” – válaszolta érdeklődésünkre, hozzátéve, egyáltalán nincsenek ilyen ambíciói. „Szerintem ezt csak valakik beszélték. Mondjuk nagy megtiszteltetés, hogy egyesek rám is gondoltak, de felejtsék el” – nyomatékosított. „Pletykaszinten én is hallottam a városban” – ezt mondta kérdésünkre Gyerkó László, aki leszögezte, őt nem kereste meg senki, és nem is érdekelt ebben a tisztségben. Szerettük volna megtudni Csíkszereda lemondott polgármesterétől is, hogy amennyiben felkérnék, vállalná-e jövőben a jelöltséget – vagy ha nem, akkor miért nem kívánja ismét megpályázni a tisztséget –, de Ráduly Róbert Kálmán nem kívánt nyilatkozni a témában. Kovács Attila Krónika (Kolozsvár) 2016. június 6.Udvarhelyszék: hat településen lesz új polgármesterA huszonhatból hat udvarhelyszéki közigazgatási egységnek – két városnak és négy községnek – lesz új polgármestere a vasárnap lezajlott helyhatósági választások nem végleges eredménye szerint. A megválasztott településvezetők közül Bálint Imre Elemér a veterán, ő hatodik mandátumát kezdi meg. Negyvenhét polgármesterjelölt közül választhattak az udvarhelyszéki szavazópolgárok, tizenkét településen nem született meglepetés, hiszen ott csak egyetlen jelölt indult. A választásra jogosultak közül arányaiban Homoródszentmártonban mentek el a legtöbben voksolni, a községben meghaladta a 62 százalékot a részvételi arány. A szavazópolgárok közül a legkevesebben Zetelakán adták le voksukat az egyetlen jelöltre, ott valamivel kevesebb, mint 23 százalékos részvételi arányt mértek. Az alábbiakban a központi választási hivatal adatai alapján az udvarhelyszéki településeken urnazáráskor mért részvételi arányokat is közöljük, valamint a rendelkezésünkre álló adatokat a megválasztott polgármesterekről. Település Részvételi arány Nyertes Székelyudvarhely 42,24% Gálfi Árpád Székelykeresztúr 38,44% Rafai Emil Szentegyháza 52,42% Molnár Tibor (korábbi alpolgármester) Bögöz 56,90% Farkas Mózes * Etéd 26,07 % Szőcs László * Farkaslaka 54,96 % Kovács Lehel Felsőboldogfalva 60,05% Sándor József * Fenyéd 48,61% Bokor Botond *Galambfalva 57,37% Gyerkó László Homoródszentmárton 62,08% Jakab Attila * Homoródalmás 35,23% Tikosi László *Kányád 30,79% György Sándor Kápolnásfalu 53,80% Benedek László Korond 52,64% Katona Mihály Lövéte Mihály Dénes * Máréfalva: 39,51% Kovács Imre * Oklánd 38,50% Cseke Miklós * Oroszhegy 32,77% Bálint Elemér Parajd 53,71% Bokor Sándor Siménfalva 51,06% Péter Zoltán * Szentábrahám 32,20% Simó Dezső Szabolcs Székelyandrásfalva 52,25% Nagy Lajos * Székelyderzs 50,96% István Adrián Újszékely 45,59% Baló Zoltán Székelyvarság 57,03% Tamás Ernő * Zetelaka 22,97% Nagy Attila * Ahol csak egy jelölt volt. Székelyhon.ro lapozás: 1-30 | 31-41
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
